Szöveges ismertető


GÁRDONYI GÉZA ÁLLATMESÉIBŐL

– marionettjáték

Gárdonyi Géza négy meséje kerül színre ebben a produkcióban: EGÉRVADÁSZAT, TYÚKANYÓ MOSTOHAGYERMEKEI, UGRI MEG BUGRI és A CINEGE. Az előadás a legkisebbeknek, óvodásoknak és kisiskolásoknak szól. Színész és báb együttes játékában egyszerű kis történetek elevenednek meg arról, hogy ésszel, ügyességgel többet el lehet érni, mint erővel; arról, hogy az anyai szeretetnek nem feltétele a vér szerinti rokonság; arról, hogy az erős jellem nagy sérelem esetén is képes megbocsátani; arról, hogy védenünk, szeretnünk kell a természetet, az állatokat, mert csak így lehet szabad az ember.

ZENÉS ÁLLATVILÁG

– óriáskönyv lapozgató interaktív játék, sok dallal, közös énekléssel, gitárkísérettel

Szoktak-e sóhajtozni a pillangók? Miért kitűnő vadász az oroszlán? Hogy iszik a béka? Sok kérdésre, sok érdekes választ kapnak a kis nézők. Sőt, a vándormuzsikussal közösen megalapítják a „Csincsele-bombola-csim-bum-bum” zenekart is.(A produkció több mint 100 előadást megért)

PIROSKA ÉS A FARKAS

– élő-, maszkos, kesztyűbábos, paravános játék sok humorral.

„Messze, árkon-bokron túl,
meseerdő szélen:
hol a sok madár dalolt, 
trillázott meg kakukkolt: 
hol volt bizony, hol nem volt:
történt réges-régen.”

Tinódi Lantos Sebestyén:

EGRI HISTÓRIÁNAK SUMMÁJA

– történelmi bábjáték lant, koboz, tabla, büröksíp kísérettel

Az „Egri históriának summája” az 1552-es nagy török ostromot, Dobó István kapitány és a katonáinak hősiességét énekli meg. A kb. 90000 főből álló török sereg körülzárta Eger várát. Dobó mindössze 2000 főből álló várvédő serege azonban megállásra késztette a törököket. A végvári vitézek bátor ellenállása hosszú időre feltartóztatta a törökök terjeszkedését, és ezzel örökre beírták nevüket a történelem könyvébe. Tinódi műve, az „Egri históriának summája” hiteles verses történetírás, melyet Gárdonyi Géza is forrásként használt az „Egri csillagok” megírásakor. E históriás énekből készült bábjáték járt Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Belgiumban és Franciaországban.(Több mint 100 előadást megért előadás)

BARÁTOK A NAGYVILÁGBÓL

– népek gyermekdalai vayang, kesztyűs, hátulról mozgatott és marionett bábokkal.

Ebben az előadásban a világot járó bábos zenész mellett 16 (stilizált) népviseletbe öltözött báb is „színre lép”, akik énekelnek és mesélnek népük kultúrájáról. A dalok, a magyar mellett eredeti szöveggel is (osztrák, román, horvát, olasz, görög, dán, német, francia, spanyol, bemba, indián, angol-amerikai, jiddis, japán, eszkimó, magyar) elhangzanak. A népek dalait énekelve, „egyúttal zenei világismeretre teszünk szert, s más zenei nyelvek világításában a magunkét is jobban megértjük.”
(Kodály Zoltán)

BÁBTÁNCOLTATÓ BETLEHEMES

– élő-, botbábos, maszkos, paravános játék lant, koboz kísérettel

A bábtáncoltató betlehemesnek három táji központja ismeretes : Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidék. Szórványosan Erdélyben is előfordul. Az emberiség egyik legszebb mítoszát megjelenítő előadás a népszokásból építkezik és szinte minden tájegységből tartalmaz valamit. Nem korlátozódik azonban pusztán a felelevenítésre, hanem a népi dramatikus formák színpadi – művészi továbbgondolását kínálja a nézőknek. Ökumenikus szemléletű.

HANGSZERBEMUTATÓ

– oktató műsor ismert és különleges hangszerekről, egyszerűen, vidáman, játékosan, közös énekléssel

„Ütős”, „fúvós”, „húros”, „elektronikus” csoportosításban 38 kisebb-nagyobb hangszer kerül bemutatásra az ágas csettegőtől, a sámándobtól, a furulyán, lanton, brácsán keresztül egészen a szintetizátorig.

H.C. Andersen :

A HÓKIRÁLYNŐ

– élő-, kép- és bábjáték

A világirodalom egyik legnagyobb meseírójának, Andersennek gyönyörű szép történetéből készült előadás: mese a hűségről, a barátságról, a jóságról, a szeretet erejéről.
„Az igazi irodalom egyik legnagyobb érdeme éppen az, hogy közvetlen kapcsolatot talál a gyermek tudattalanjával.”
(Bruno Bettelheim)

BOR ÉS PÁSZTORDALOK / JELMEZES HÁTTÉRZENE

– vásári képmutogatóval –

Lanton, kobzon, tamburán, gitáron, kürtön, büröksípon szabadtéri rendezvényekre, várakba, konferenciákra, fogadásokra stb.
(„Bakonyi pásztor”, „Sok részögös”, „Minden nap jó borral kell élni”)

„SZÉL HOZOTT, SZÉL VISZ EL”

– zenés irodalmi műsor

Dalok és énekelt versek a szerelemről és közös dolgainkról.
(Shakespeare, Kányádi, Radnóti, József A., Kosztolányi, Verlaine, Szabó Lőrinc, Carcassi, Aguado, Carulli, N. Yepes, Csajkovszkij stb.)

HASSAN & LAYLA, azaz a szultán álma

– szöveg nélküli marionettjáték fülbemászó, dallamos keleti zenével, hastáncoló bábbal.

MŰSOROK JELES NAPOKRA :

  • A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
  • FARSANGI MŰSOR, BOHÓCMŰSOR
  • A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA
  • BÁBMŰVÉSZET NEMZETKÖZI NAPJA
  • SZÍNHÁZI VILÁGNAP
  • A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
  • A KÖNYVTÁROSOK VILÁGNAPJA
  • A FÖLD NAPJA
  • NEMZETKÖZI TÁNCNAP
  • ANYÁK NAPJA
  • A MÚZEUMOK NEMZETKÖZI NAPJA
  • GYERMEKNAP, BABASZÍNHÁZ
  • KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP
  • A ZENE VILÁGNAPJA
  • EURÓPAI AUTÓMENTES NAP
  • AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA
  • A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA
  • FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA
  • MIKULÁS MŰSOR
  • KARÁCSONYI MŰSOR
  • SZIVESZTERI MŰSOR