GÁRDONYI GÉZA ÁLLATMESÉIBŐL
– marionettjáték
Gárdonyi Géza négy meséje kerül színre ebben a produkcióban: EGÉRVADÁSZAT, TYÚKANYÓ MOSTOHAGYERMEKEI, UGRI MEG BUGRI és A CINEGE. Az előadás a legkisebbeknek, óvodásoknak és kisiskolásoknak szól. Színész és báb együttes játékában egyszerű kis történetek elevenednek meg arról, hogy ésszel, ügyességgel többet el lehet érni, mint erővel; arról, hogy az anyai szeretetnek nem feltétele a vér szerinti rokonság; arról, hogy az erős jellem nagy sérelem esetén is képes megbocsátani; arról, hogy védenünk, szeretnünk kell a természetet, az állatokat, mert csak így lehet szabad az ember.
ZENÉS ÁLLATVILÁG
– óriáskönyv lapozgató interaktív játék, sok dallal, közös énekléssel, gitárkísérettel
Szoktak-e sóhajtozni a pillangók? Miért kitűnő vadász az oroszlán? Hogy iszik a béka? Sok kérdésre, sok érdekes választ kapnak a kis nézők. Sőt, a vándormuzsikussal közösen megalapítják a „Csincsele-bombola-csim-bum-bum” zenekart is.(A produkció több mint 100 előadást megért)
PIROSKA ÉS A FARKAS
– élő-, maszkos, kesztyűbábos, paravános játék sok humorral.
„Messze, árkon-bokron túl,
meseerdő szélen:
hol a sok madár dalolt,
trillázott meg kakukkolt:
hol volt bizony, hol nem volt:
történt réges-régen.”
Tinódi Lantos Sebestyén:
EGRI HISTÓRIÁNAK SUMMÁJA
– történelmi bábjáték lant, koboz, tabla, büröksíp kísérettel
Az „Egri históriának summája” az 1552-es nagy török ostromot, Dobó István kapitány és a katonáinak hősiességét énekli meg. A kb. 90000 főből álló török sereg körülzárta Eger várát. Dobó mindössze 2000 főből álló várvédő serege azonban megállásra késztette a törököket. A végvári vitézek bátor ellenállása hosszú időre feltartóztatta a törökök terjeszkedését, és ezzel örökre beírták nevüket a történelem könyvébe. Tinódi műve, az „Egri históriának summája” hiteles verses történetírás, melyet Gárdonyi Géza is forrásként használt az „Egri csillagok” megírásakor. E históriás énekből készült bábjáték járt Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Belgiumban és Franciaországban.(Több mint 100 előadást megért előadás)
BARÁTOK A NAGYVILÁGBÓL
– népek gyermekdalai vayang, kesztyűs, hátulról mozgatott és marionett bábokkal.
Ebben az előadásban a világot járó bábos zenész mellett 16 (stilizált) népviseletbe öltözött báb is „színre lép”, akik énekelnek és mesélnek népük kultúrájáról. A dalok, a magyar mellett eredeti szöveggel is (osztrák, román, horvát, olasz, görög, dán, német, francia, spanyol, bemba, indián, angol-amerikai, jiddis, japán, eszkimó, magyar) elhangzanak. A népek dalait énekelve, „egyúttal zenei világismeretre teszünk szert, s más zenei nyelvek világításában a magunkét is jobban megértjük.”
(Kodály Zoltán)
BÁBTÁNCOLTATÓ BETLEHEMES
– élő-, botbábos, maszkos, paravános játék lant, koboz kísérettel
A bábtáncoltató betlehemesnek három táji központja ismeretes : Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidék. Szórványosan Erdélyben is előfordul. Az emberiség egyik legszebb mítoszát megjelenítő előadás a népszokásból építkezik és szinte minden tájegységből tartalmaz valamit. Nem korlátozódik azonban pusztán a felelevenítésre, hanem a népi dramatikus formák színpadi – művészi továbbgondolását kínálja a nézőknek. Ökumenikus szemléletű.
HANGSZERBEMUTATÓ
– oktató műsor ismert és különleges hangszerekről, egyszerűen, vidáman, játékosan, közös énekléssel
„Ütős”, „fúvós”, „húros”, „elektronikus” csoportosításban 38 kisebb-nagyobb hangszer kerül bemutatásra az ágas csettegőtől, a sámándobtól, a furulyán, lanton, brácsán keresztül egészen a szintetizátorig.
H.C. Andersen :
A HÓKIRÁLYNŐ
– élő-, kép- és bábjáték
A világirodalom egyik legnagyobb meseírójának, Andersennek gyönyörű szép történetéből készült előadás: mese a hűségről, a barátságról, a jóságról, a szeretet erejéről.
„Az igazi irodalom egyik legnagyobb érdeme éppen az, hogy közvetlen kapcsolatot talál a gyermek tudattalanjával.”
(Bruno Bettelheim)
BOR ÉS PÁSZTORDALOK / JELMEZES HÁTTÉRZENE
– vásári képmutogatóval –
Lanton, kobzon, tamburán, gitáron, kürtön, büröksípon szabadtéri rendezvényekre, várakba, konferenciákra, fogadásokra stb.
(„Bakonyi pásztor”, „Sok részögös”, „Minden nap jó borral kell élni”)
„SZÉL HOZOTT, SZÉL VISZ EL”
– zenés irodalmi műsor
Dalok és énekelt versek a szerelemről és közös dolgainkról.
(Shakespeare, Kányádi, Radnóti, József A., Kosztolányi, Verlaine, Szabó Lőrinc, Carcassi, Aguado, Carulli, N. Yepes, Csajkovszkij stb.)
HASSAN & LAYLA, azaz a szultán álma
– szöveg nélküli marionettjáték fülbemászó, dallamos keleti zenével, hastáncoló bábbal.
MŰSOROK JELES NAPOKRA :
- A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
- FARSANGI MŰSOR, BOHÓCMŰSOR
- A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA
- BÁBMŰVÉSZET NEMZETKÖZI NAPJA
- SZÍNHÁZI VILÁGNAP
- A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
- A KÖNYVTÁROSOK VILÁGNAPJA
- A FÖLD NAPJA
- NEMZETKÖZI TÁNCNAP
- ANYÁK NAPJA
- A MÚZEUMOK NEMZETKÖZI NAPJA
- GYERMEKNAP, BABASZÍNHÁZ
- KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP
- A ZENE VILÁGNAPJA
- EURÓPAI AUTÓMENTES NAP
- AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA
- A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA
- FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA
- MIKULÁS MŰSOR
- KARÁCSONYI MŰSOR
- SZIVESZTERI MŰSOR